Vannak ásványok, melyek előidézhetnek inspiráló álmokat, és olyan ötleteket szabadítanak fel éjszakánként tudatalattidból, melyek éber állapotodban talán soha, vagy csak jóval később jutottak volna eszedbe. Ilyen kő például a jáde, melyet Konfuciusz az erény szimbólumának tartott. Ha homlokunkat masszírozzuk vele elalvás előtt, akkor álmainkban új ötletek születnek, és kitisztulnak a nehéz döntéshelyzetekben előttünk álló lehetőségek. Mivel a jáde rezgései megegyeznek az emberi test rezgéseivel, ezért testünk feltöltésére is alkalmazták már az ősi gyógyászatban is. Ha szeretnéd megérteni az álmaidat, az ametiszt segítségedre lehet, hiszen ez az ásvány a „józan gondolatok” köve, s rávilágít a lényegre. Ha ritkán, vagy igen nehezen emlékszel álmaidra, akkor a howlit, vagy a jáspis segíthet felidézni azokat. Vannak úgynevezett jósálmok, melyek a jövőre utaló szimbólumokkal próbálnak Neked segíteni. Hogy minél több jósálmot idézz elő, a vörös jáspis hasznodra lehet ebben. Hallottál már a tudatos álomról? Lentebb egy kicsit bővebben kitérek a témára, de ha szeretnél álmodban a szabad akarat erejével rendelkezni, hogy ezáltal olyan dolgokat tapasztalj, amelyeket éber állapotban sosem tapasztalhatnál meg, akkor viselj lapis lazulit, vagy tegyél egy darabkát a párnád alá/mellé. (Vigyázz, hogy ne válassz éles követ, nehogy megsértsen éjszaka!) Tudatos álom előidézésében a hegyikristály és az akvamarin is jó szolgálatot tehet.

Nem tudom, Te hogy vagy vele, de engem az ásványokhoz hasonlóan az álmok ereje, jelentése és szimbólumrendszere is nagyon foglalkoztat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az életünkből átlagosan 25 évet alvással-, s ebből kb. 4 évet (!!!!) álmodással töltött idő elvész a semmiben. Jó-jó, persze szükségünk van alvásra a regenerálódáshoz, na de mi van az álmokkal? Több helyen olvastam, hogy az álmok csupán az adott életkörülményeink és félelmeink kivetülése, amikor is az agy feldolgozza a napközben nem feldolgozott információkat, illetve azokat a kérdéseket, melyekkel több időt foglalkozunk, mint a többivel. Elfeledett gyermekkori traumák és feldolgozatlan sérelmek is közrejátszanak abban, milyen álmot látunk éjszaka. Véleményem szerint ennél jóval többről van szó. Ezt gondolta több ősi népcsoport is, többek közt az indiánok. Épp a napokban kezdtem el olvasni Carlos Castaneda Belülről izzó tűz című könyvét, melyben don Juan Matus, a jaki indián varázsló a toltékok (ősi mexikói népcsoport) álomművészetéről mesél Castanedának. A toltékok mindennapjaiban nagy szerepet kaptak az álmok, ébredés után elmesélték egymásnak, ki milyen álmot látott éjszaka, majd kielemezték ezeket. Ők nem úgy álmodtak, mint mi, hanem elsajátították a tudatos álmodás technikáját. Biztos többen hallottatok már erről, de aki még nem, annak röviden elmesélem, hogy a tudatos álom azt jelenti, hogy álmodban olyannyira tudatodnál vagy, mint éber állapotban. Tudod, hogy ki vagy, honnan jöttél, mit csináltál aznap, tisztában vagy a múltaddal, és ami még nagyon fontos, úgy alakítod az álmaidat, ahogy csak szeretnéd. Te vagy a rendező, ha úgy tetszik, repülhetsz, szembeszállhatsz az ellenséges álomalakokkal (mivel Te irányítasz, a győzelem is a Tied, ha csak nem veszted el harc közben az álombéli tudatodat), s megkérdezhetsz különböző segítőket és álomszereplőket a Téged foglalkoztató problémákkal és kérdésekkel kapcsolatban. Ha elsajátítod a tudatos álmodás művészetét, olyan kérdésekre is választ kaphatsz, melyekkel éber állapotban nem tudtál megbirkózni. Az álomszimbólumok segíthetnek a lelki fejlődésedben, az előrelépésben, az álmaid megvalósításában, mi több, ötleteket adhatnak, s inspirálhatnak.

Van olyan sportoló, aki tudatos álomban fejlesztette tovább technikáját, így tökéletesre csiszolva azt. De pl. Mozart is beszámol olyan álmokról, melyben "repültek felé a dallamok". Wagner rengeteg olyan dallamot lekottázott, melyeket álmain keresztül hallott. Paul McCartney pedig egy szép reggelen úgy ébredt fel álmából, hogy a Yesterday dallama csengett a fülében. (És bizony én is készítettem már olyan ékszert, amit egy álmom inspirált.) Jó 10 évvel ezelőtt kíváncsiságtól telve, s nagy izgalommal olvastam el Dr. Paul Tholey Alkotó álom című könyvét, melynek hatására elhatároztam, hogy én is elsajátítom a tudatos álmodás technikáját. A könyv számos valóságtesztről ír, melyeket napközben, éber állapotban kell elvégeznünk. A folyamat valakinél nagyon lassú, van, akinél pár nap alatt meghozza a várva várt első tudatos álmot. A gyorsabb hatás-, és az emlékezetem fejlesztése érdekében álomnaplót kezdtem vezetni, minek következtében minden egyes reggel tisztán emlékeztem az álmaimra, s nem csak az utolsóra, de az azt megelőző másik 3-4 (!) álomra is. Teljes részletességgel. Bizony, egy éjszaka több álmot is látunk, de az emberek nagy része csak a legfrissebbre, vagy még arra sem emlékszik. S ha reggel ébredés után egyáltalán semmilyen emléked sincs, az nem azt jelenti, hogy nem álmodtál, hanem egyszerűen elfelejtetted azokat. Ugyanis minden ember, minden éjszaka álmodik!

Szóval elkezdtem az álomnaplót, szorgalmasan végeztem a valóságteszteket, és nem maradt el az eredmény sem. Emlékszem az első tudatos álmomra: Otthon voltam, Anyuék lakásában (akkorra már elköltöztem a valóságban), és valamit kerestem a fürdőszoba előtti szekrényben. Ahogy kinyitottam az ajtaját, az alsó polcon rengeteg bogarat láttam, egymás hegyén-hátán szaladgáltak, millióan voltak, és amint felfogtam, mit is látok, szinte azonnal a tudatomra ébredtem, hiszen felismertem, hogy ez a valóságban nem fordulhat elő. Tudtam álmomban, hogy ez egy álom! (A tudatos álom esetében nem csak azt álmodod, hogy álmon belül tisztában vagy azzal, hogy álmodsz, hanem valóban tudod, és ezáltal irányíthatod az eseményeket, és nem azok irányítanak Téged.) Annyira megörültem ennek, hogy elhatároztam, azonnal elmesélem ezt a többieknek. Átszaladtam a nagyszobába, ahol a családom ült a kanapén. Nagy lelkesedéssel elkezdtem Nekik magyarázni, hogy „képzeljétek, a szekrény tele van bogarakkal, és ebből aztán felismertem, hogy ez csak egy álom”, de a nagy öröm hevében a tudatos álom téves ébredéssé alakult át. Ez gyakran előfordul, amikor álmunkban felismerjük, hogy álmodunk. Ilyenkor gyakran elveszítjük a tudatunkat és az álom ismét átveszi az irányítást, vagy megtapasztaljuk a téves ébredést, amikor azt álmodjuk, hogy felébredünk, de a valóságban még alszunk. Vannak persze erre is technikák, hogy álmunkban milyen gyakorlatokat végezzünk annak érdekében, hogy fenntartsuk tudatunkat, de ezt itt és most nagyon hosszú lenne leírni. Érdemes tehát időt fordítanunk álomnapló vezetésére, mert a későbbiek során igen izgalmas felfedezéseket tehetünk, visszaolvasván régebbi álmainkat.

Vannak ugyan álomfejtő könyvek, de ezt már említettem is egy előző bejegyzésemben, hogy kb. annyit érnek, mintha minden vízöntőnek ametiszt ásványt javasolnék, figyelmen kívül hagyva személyiségét, életkörülményeit, vágyait, és minden egyéb olyan tényezőt, amelyek őt azzá teszik, aki, és amiért különbözik az összes többi vízöntőtől. Az álomszimbólumoknak személyes jelentése és jelentősége van, de ha szorgalmasan vezeted az álomnaplót, ezek a szimbólumok egy idő után értelmet nyerhetnek, visszatekintve az adott életkörülményeidre, érzésvilágodra. Így ha legközelebb megjelenik az adott jelkép, Te már tudni fogod, mire számíts a közeljövőben, vagy hogy min mész keresztül. Nem véletlenül szenteltek az álmoknak oly' nagy jelentőséget őseink. Nem csak tanultak belőlük, vagy általuk leküzdötték éber állapotban fellépő félelmeiket, hanem betekinthettek a jövőbe, vagy épp megkérdezhettek egy álomalakot, egy segítőt olyan kérdésekkel kapcsolatban, amelyben nem tudták meghozni a döntést.

Az elmúlt évek során több olyan visszatérő (de nem tudatos) álmom is volt, melyek később rávilágítottak olyan helyzetekre, amik csak az elmémben voltak bonyolultak és összetettek. Ha előre tudtam volna, mit akarnak üzenni nekem ezek az álmok, ma már egészen másképp állnék az adott szituációhoz. Az elmúlt fél évben kétszer is szinte teljesen ugyanazt az álmot láttam, bár 1-2 részlet eltér, de a lényegük ugyanaz: egy nagy házban lakom, a házon belül rengeteg lakás van. Az én lakásom a 8-as. Mindig el kell hagynom valamilyen okból kifolyólag, majd mikor vissza akarok térni, nem találom a saját lakásomat. Ugyanis nagyon sok emelet van, s minden emeleten van 8-as ajtó. Van, hogy több is. Amelyik 8-as ajtót először megtalálom, az sosem az enyém. Végül mindig rálelek a sajátomra, de idegeskedés és kisebb pánik előzi meg. Nyilván az álmokat ennél jóval részletesebben láttam, de ezekkel nem akarlak untatni Benneteket. Ha megfejtem a jelentését, ígérem, leírom Nektek! :)